Sokat vívódtam azon, belevágjak-e ismét. Sokan tudják, a 2010 és 2014 közötti ciklust, annak is főleg a második felét súlyos kudarcként éltem meg. Mint ahogyan azt is, hogy hiába mondtam el őszintén az akkor már egyértelműen látszó hibákat, rossz felfogásra utaló jeleket, nem találtam értő fülekre. Sőt én és a hozzám közel állók jöttek ki rosszul az ügyből. Akkor úgy éreztem, nincs értelme tovább erőltetni, emberi kapcsolatokat, barátságokat föláldozni, inkább félreálltam. Szégyenkeztem azok előtt, akik bíztak bennünk, akik azt várták tőlünk, hogy nem csak négy évig képviseljük a 2006-os elveket. Most már tudom, a könnyebbik utat választottam, ami mindig a rossz irányba visz.
Sajnos úgy látom, az elmúlt évek engem igazoltak. Tessék elolvasni mit írtam búcsúzóul a Lokálpatriótában. (A következő posztomban közzéteszem) Elvesztegetett 4 évről szólt a cikk és azóta újabb 5 év telt el pozitív változás nélkül. Az ott leírt legégetőbb problémák azóta sem oldódtak meg, aminek az oka a véleményem szerint a hibás vezetési felfogásban keresendő. Ezt nem csak most vallom, 5 éve is erről írtam. Akkor kicsit későn vállaltam fel nyíltan a véleményemet, most nem szeretném ezt a hibát elkövetni. Nem a háttérben akarok suttogni, hanem őszintén kimondom a problémákat. Ha ez hangulatkeltésnek és „jó szórakozás”-nak számít, ám legyen, felvállalom. Felvállaltam 2006-ban is, egy hasonlóan rossz vezetői felfogással szemben. Ha ezt nem mindig irodalmi stílusban tettem ezúton bocsánatot kérek az érintettektől, néha elragad az indulat. Ám ez nem vonatkozik a mondandóm tartalmi részére, annak minden szavát vállalom.
Egyébként, éppen ezért szeretnék ismét önkormányzati képviselő lenni. A nézőtérről bekiabálni könnyebb lenne, de ehelyett tevékenyen részt vennék az önkormányzati munkában. Szeretnék a problémákra közösen megoldást keresni. Szeretnék a falu életében pozitív változást elérni. Szeretném a közösséget más vezetési szemlélettel szolgálni.
Ne gondoljá(to)k, hogy ez a szemlélet egy kicsit is változott az elmúlt években. Nekem a sokat emlegetett 2006-os választási programunk ma is etalon. Annak a programnak minden szavával, célkitűzésével, szellemiségével azonosulni tudtam és tudok ma is. Kár, hogy attól a programtól most olyan messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől.
Az a program magába foglalt egy számomra mindig is fontos értékrendet. Azokat az értékeket, amelyeket igyekeztem szem előtt tartani 8 évnyi megbízatásom során. Azokért az értékekért álltam ki, amikor 2014-ben úgy döntöttem, nem folytatom a képviselői munkát. Azokat az értékeket vallom ma is.
Melyek ezek? Őszinteség, önzetlenség, bátorság, igazságosság, mértékletesség, alázat, következetesség, példamutatás, felelősségvállalás. Tudom, nagy szavak… De ezek nélkül nem tudok elképzelni hiteles közszolgálatot.
Őszinteség nélkül nincs széleskörű, nyílt és rendszeres tájékoztatás. Az önzetlenség segít az önös érdekek háttérbe szorításában. A bátorság elengedhetetlen olyan konfliktusok és döntések felvállalásához, melyek egyéni érdekeket sértenek, de a közösséget szolgálják. Az igazságosság elég szubjektív, de jó szándékkal, következetességgel nagyot hibázni ezen a téren nem lehet. A mértékletesség az anyagi fedezetet teremti meg a faluszépítéshez, a napi működéshez és a fejlesztésekhez. Az alázat nem keverendő össze az alázatossággal! Alázat nélkül senki sem tudja a feladatait tisztességesen ellátni és az emberekhez közvetlenséggel viszonyulni. A példamutatás és a következetesség pedig a hitelesség alapkövei! Azt mondom, amit gondolok, és azt teszem, amit mondok. Úgy cselekszem és élek, ahogyan azt másoktól is elvárom. A felelősségvállalás számomra azt jelenti, hogy ígéreteimért, tetteimért számon kérhető vagyok.
Félreértés ne essék, nem vagyok szent. Számtalanszor hibázok és teszek olyant, amire később nem vagyok büszke. (Lásd fenti bocsánatkérésem…) De igyekszem, hogy az utat, amit ez a szemlélet kijelöl, és amin járni szeretnék, ne tévesszem szem elől. Az úttévesztés hibás szemléletet eredményez és hosszútávon a hitelesség elvesztéséhez vezet! Hitelesség nélkül a közösséget szolgálni hosszú ideig nem lehet.
Tudom, nem csak én látom így. Gondolom mindenki számára jelzés értékű, hogy 2006 után most indul a legtöbb képviselő jelölt, és ismét van választási lehetőség a polgármesteri poszton is. De ami még szembetűnőbb, 2014-ben a képviselők három negyede, 2019-ben a fele döntött úgy önszántából, hogy nem folytatja az önkormányzati munkát. A kulcspozíciókból közelmúltban távozókról vagy szándékozókról már nem is beszélek… Ezek mögött a döntések mögött súlyos érvek rejlenek.
Én úgy látom az úttévesztés már 7-8 éve megtörtént, és a szemléletbe komoly hibák csúsztak. A hitelesség elvesztéséről majd a közösség fog véleményt mondani október 13-án. Ha jó irányba akarunk indulni, vissza kell térni azokhoz az értékekhez, amit más jelöltekkel együtt én is képviselni szeretnék. A 2014-es választások előtt még őszintén hittem abban, hogy ezt polgármester úrral közösen megtehetem, de rá kellett ébrednem, hogy nem. Amit akkor írtam a Lokálpatriótában, annak a cikknek minden szavát vállalom ma is.
Sokan kértek, legyek polgármester jelölt, de az nem lett volna felelősségteljes döntés a részemről. Magánéletem, munkahelyem ezt nem teszi lehetővé. Hiába van meg bennem is az indíttatás, sajnos nincs valós alapja. Mindenkinek fel kell ismernie a korlátait!
Kedves Bázakerettyeiek! Önökön, Rajtatok múlik, hogy milyen irányba indulunk el októbertől, kik kapnak bizalmat a következő 5 évre. A magam részéről ígérgetni nem szeretnék, azzal mindenkinél tele a padlás. Azt vállalom, hogy legjobb tudásommal, a fent leírt szemlélettel az itt élőket képviselem. Meggyőződésem, hogy ezzel környezetünk, közösségünk olyanná tehető, amilyennek a legtöbbünk látni szeretné.
